Balatonfüred, a fürdőváros születése
Balaton fürdőkultúrájának kezdetei
A Balaton ma Magyarország egyik legkedveltebb üdülőhelye, a tó használata fürdőzésre azonban nem volt mindig természetes. Míg ma a Balaton a nyári kikapcsolódás, a vitorlázás és a pihenés szimbóluma, a 18. századig állataik itatására, nádtermesztésre és halásztra használták a környező falvak lakói.
A fürdőkultúra kezdetei
A 17. század végétől azonban felfedezték a Balaton-felvidéken található ásványvizek gyógyító erejét. Különösen Balatonfüred környékén voltak szénsavas források, amelyekről úgy tartották, hogy gyógyító hatással bírnak különféle betegségekre, különösen a szív- és érrendszeri problémákra.
A 18. század közepén Balatonfüredre már kifejezetten gyógyulni vágyók is érkeztek, hogy kihasználják a források jótékony hatását.
A Balaton mint fürdőtó felfedezése a balatoni a Fürdőház története
A reformkor idején, a 19. század közepén, Balatonfüred már nem csupán a gyógyulás, hanem a társasági élet egyik központjává vált. A reformkori politikai és irodalmi elit tagjai szívesen látogatták a várost, ahol nemcsak a gyógyfürdőkben, hanem a Balaton vizében is felfrissülhettek.
„Az első közcélokat szolgáló igazi hidegfürdőt 1821-ben Oesterreicher Manes József fürdőorvos építette a Horváth háztól keletre. A cölöpökön álló fürdőnek nem volt közvetlen kapcsolata a parttal, pénzért, gondolákkal vitték oda a fürdőzni vágyókat. A Balaton ezt is egy év alatt összedöntötte. Kopácsy József veszprémi püspök úgy akarta rávenni a rendet az építésre, hogy évi négy forint bér ellenében bárkinek engedélyezte volna egy fürdő létesítését. Nem volt jelentkező, ami nem csoda, hiszen ekkor még az volt az általános vélekedés, hogy a Balaton vízétől menthetetlenül ráncos lesz az ember bőre. Így az uradalom a nádori fürdőkabin mintájára két nagyobb és négy kisebb részből álló építményt készíttetett a vízre a mai kikötő vonalában. Az 1834-es tűzvész azonban megrongálta a fürdőt, ezért újat kellett építeni.”
A megépült a fürdőház egyébként három részből állt: külön rész volt a bencés szerzeteseknek, külön a nőknek és a férfiaknak. A fürdés amolyan ketrecfélékben történt, amit kosárfürdőnek neveztek, ezekben a kosarakban engedték le a Balatonba a vendéget, majd negyed óra múlva felhúzták és megkérdezték tőle, hogy „ugye jó volt?”
Egy történet szerint 1836-ban Wesselényi Miklós a nagy árvíz előtt lejött ide fürödni, de nem volt szimpatikus neki a kosaras módszer. Híres úszó volt, ezért a kosárfürdő után átúszott Tihanyba.
Akkoriban nagy csodálkozást váltott ki az emberekből, és az újságban az jelent meg, hogy Wesselényi megőrült, mert nem csupán csobbant egyet a Balatonban, hanem úszik a tóban! Ez akkoriban még nem volt szokás, mert igazán csak az 1920-as évektől terjedt el a fürdőzés a Balatonban. 1889. június elején elkészült az új, 12 tornyos fürdőház, amely száz méter hosszú volt, elegáns váróteremmel és 90 öltözőkabinnal. Homlokzatán pedig a Czuczor Gergely által írt, de Kisfaludy Sándornak tulajdonított sorok:
„Lelked szép erejét a sors hullámai edzik. E tó testednek nyújt vidor életerőt.”
A második világháborúban aztán találat érte a fürdőházat, amit akkor lőszerraktárnak használtak, felrobbant és teljesen megsemmisült. A maradék cölöpöket később kihúzták a vízből.
A 19. század második fele: a fürdőváros modernizációja
Ebben az időszakban jött létre a híres Balatonfüredi Szívkórház, amely Európa-szerte ismertté vált a szív- és érrendszeri betegségek kezelésében.
Balatonfüred a magyar nemesség és a polgárság nyári célpontja lett, ahol a fürdőzés már nemcsak egészségügyi, hanem rekreációs célokat is szolgált. Az ipari forradalom hatására fejlődő közlekedési infrastruktúra (vasútvonalak és hajójáratok) pedig lehetővé tette, hogy a város szélesebb rétegek számára is elérhetővé váljon.
A Balaton fürdőéletének aranykora és napjaink
A 20. század elejére Balatonfüred a kikapcsolódás ésa szórakozás központjává vált. A tó partján egyre több vendégház, szálloda és fürdőhely nyílt meg. A strandok kiépítése és a tómeder rendezése révén Balatonfüred még inkább vonzóvá vált az üdülni vágyók számára.
A 20. század második felében a vitorlázás Balatonfüred egyik meghatározó turisztikai vonzerejévé vált. A városban a modern fürdőhelyek és a hagyományos gyógyvizek jól megférnek egymás mellett, és Balatonfüred napjainkban is Magyarország egyik legfontosabb fürdővárosa maradt.